„Most nézzetek fel az égre és keressetek egy olyan csillagot, ami alig látszik a többi között…”
Idén Döbröntén voltunk táborozni, mint annak idején 2006-ban. Pár idősebb cserkész emlékében még harsányan éltek a török keretmesés jelenetek és a kerületi tábort záró nagy máglya, de most már azoknak is vannak Döbröntés emlékei, akik akkor még nem lehettek jelen.
A lekésett busz, az esős táborépítés, a magzatpózban töltött éjszakák, a rejtélyes módon csak a budin megjelenő térerő… A csobogó patak a csúszós hidakkal és a futótűzként végigterjedő hírrel, mikor beleesett valaki. Az imák, melyeket a melegebb, napsütéses napokért mondtunk, majd a hálaadás túra közben mikor beértünk egy árnyékba. A kevés kaja a portyán, vagy a repülőzés számháború közben. A rengeteg darazsat meg inkább ne is említsük! (De legalább megtudtuk, hogy nem vagyunk allergiásak rájuk.)
Mindenki egy picit másként élte meg az idei nagy kalandot, mégis együtt. Egy ilyen táborban vannak pletykák, események, amit rögtön az első szembejövőnek el kell mesélni, de vannak titkok és érzések amiket akkor sem tudnánk átadni, ha akarnánk. Az esti tábortűznél, mikor a kedvenc lassú népdalodat éneklik, vörösen izzik a parázs, fölötted ragyognak a csillagok és a felkelő telihold fényében látod a testvéreid csillogó arcát. Az ígéret- és fogadalomtétel, mikor mindenki a kiscserkésztestvérévé fogad. Az érzés, mikor a veled őrködő sehogyan sem akar felkelni, hiába rázod ki belőle a lelket. Vagy amikor a legfáradtabb, legfeszültebb pillanatodban odajön valaki, rád mosolyog és megkérdezi mit segíthet. Te pedig könnyezve adsz neki hálát (persze, csak a hagymaaprítás miatt). Egy cserkésztábor egy külön világ. A mi kis szigetünk 10 napig. Ahol valahogy minden fárasztóbb, mégis minden sokkal szebb és jobb. Még a fű is zöldebb, mint otthon.
Csak egyet kérek Tőletek. Ahogy a cserkészet betiltása alatt őseink őrizték a cserkészet lángját, a parazsat a hamu alatt, úgy őrizzétek Ti is a szívetekben. Lehet hogy, most máglyaként lobog és belülről fűt Bennetek, de az is megeshet, hogy éppenhogy csak pislákol. Legyünk ott mindig egymásnak és adjuk tovább ezt a tüzet, hogy az alig látszó csillagunk felragyogjon az égen a többi ember között.
Ne felejtsétek el kitölteni az értékelőt! 🙂 KATT IDE!
Az összes kép itt található: KÉPEK Ide Ti is fel tujátok tölteni a saját képeiteket!
