Kedves Cserkészszülők és kedves Cserkésztestvérek!
„Boldog Ünnepet!” – „Ja. Persze. Gubbasztani otthon, a barátokkal ezer éve nem találkozva, nem menni moziba, nem inni meg egy sört a haverokkal… Nagy boldogság.”
Pedig hidd ez az ünnep pont arról szól, hogy nem létezik kilátástalan helyzet, nincs semmi, még a halál sem, amin Isten ne tudna Úrrá lenni! Feltámadt! Nekünk nincs más dolgunk, mint hinni, és megpróbálni cselekedeteinkkel és gondolatainkkal követni Őt!
Például azzal, hogy most még komolyabban vesszük a cserkésztörvény 3. pontját, és ott segítünk ahol tudunk. A nagyobbak akár az orvosi rendelőben excel táblázatokat bújva, és sms-eket írva, a kisebbek otthon a házi munkában. Mindeközben pedig talán megtanuljuk hogy bizony a természet, akármilyen okosak is vagyunk, felettünk áll, és mi csak porszemek vagyunk Isten tökéletes gépezetében (olykor túl nagy porszemek, ami nehézséget okoz a fogaskerekekben), és talán azt is megtanuljuk értékelni, hogy mennyire szerencsések lehetünk, hogy itt élünk ebben a gyönyörű országban, és a megszokott hétköznapjaink nem is annyira magától értedődőek. A cserkész vidám – ilyenkor igazán!
Kívánok hát Nektek mosolygós, boldog, áldott Ünnepet, a betegeknek és ápolóiknak kitartást, az aggódó hozzátartozóknak pedig vigaszt és gyámolítást a hitben!
Jó munkát!
Harkay Péter cst.
Csapatparancsnok
